Kangas Helenáról mindaddig semmit sem tudtunk, amíg Labádi-Berényi Gizella, a turkui egyetem magyar lektora több hazai folyóiratban be nem mutatta a finn újságírónőt, aki 1943 áprilisától a magyar állam újságíró-ösztöndíjasaként egy teljes évet töltött hazánkban. Sok helyen megfordult, de legjobban a fővárosban érezte magát. A finn nagykövetség, illetve gyorsan növekvő ismeretségi köre segítségével, valamint jó ízlésének és máig megőrzött fogékonyságának köszönhetően fel tudta térképezni a magyar kulturális és művészeti élet aktuális problémáit. Az irodalom, a művészet nem egy nagy alakját meginterjúvolta, s ismereteiről, észrevételeiről a finn közönséget is tájékoztatta a turkui Uusi Aura vasárnapi leveleiben.
Labádi-Berényi Gizella fordításában most magyarul is olvashatóvá váltak az 1943–44-ben Finnországba küldött magyarországi riportok.
Négyéves korában kitört az első világháború… Domanovszky Sándortól, Hajnal Istvántól, Horváth Jánostól, Szekfű Gyulától tanulhatott; egyik fiatalkori könyvét még Angyal Dávid recenzeálta. Friss diplomájával a zsebében nyugodtan (?) kutathatott a bécsi levéltárakban (Dolfub kancellárt akkor gyilkolták meg a nácik), majd megint csak nem akármilyen – idősebb és fiatalabb, felejthetetlen – kollégák társaságában decimálgathatott az Országos Széchényi Könyvtárban… Már megint háborús viszonyok közt volt a Kosáry Domokos igazgatta Teleki (Történettudományi) Intézet munkatársa, majd a dicső »fordulat évétől« visszakényszerült a könyvtárügybe, hogy nyugalomba vonulásáig – 1975. december 31-éig – a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában munkálkodjék non sine gloria” – az ünnepi kötet élén így idézi fel az elmúlt évtizedeket a néhány évvel fiatalabb kortárs és barát, Borzsák István professzor.
A kötet tanulmányai a magyar történelem és művelődés széles ívét fogják át Szent Istvántól, Anonymustól s a magyar nyelvemlékektől kezdve a reneszánszon és a barokk korszakon át a könyvkereskedő Ráth Mórig, ahogy Csapodi Csaba tiszteletet parancsoló életműve is – melyről e kötetben könyveinek és cikkeinek bibliográfiája alapján alkothatunk képet magunknak – kiterjed a magyar és az egyetemes történelemre, a magyar művelődés- és könyvtörténetre, valamint a könyvtárügyre.
A szerzők teljes listája:
Benkő Loránd
Berlász Jenő
Bertényi Iván
Borsa Gedeon
Borzsák István
F. Csanak Dóra
Gerics József
Käfer István
Knapp Éva
Körmendy Kinga
Ladányi Erzsébet
Lázár István Dávid
Lőkkös Antal
Madas Edit
Mazal, Otto
Mázi Bél
N. Abaffy Csilla
Nemeskürty István
Ritoókné Szalay Ágnes
Rozsondai Béla
Rozsondai Marianne
Szelestei N. László
Szilágyi András
Szörényi László
R. Várkonyi Ágnes
Tóth Gábor
Török Gyöngyi
Tüskés Gábor
Vekerdi László
Vizkelety András
Voit Krisztina
Wojtilla Gyula
W. Salgó Ágnes