A XVIII. század közepén a Trencsén vármegyei Rajecen a Pazsiczky család tagjai alapították a korabeli Magyarország egyik jelentős orgonaépítő műhelyét, amelyben négy nemzedéken át, a XIX. század végéig mintegy kétszáz új hangszer készült. A család közelmúltban felbukkant, közel 80 darabos hagyatéka nemcsak a műhely, hanem egyúttal a honi orgonaépítészet történetének is kiemelkedő jelentőségű dokumentuma. A XIX. század vége előtti időből nem ismert más hasonló hazai gyűjtemény.

A hagyaték legkülönlegesebb része a XIX. század folyamán keletkezett közel félszáz ajánlati orgonarajz. Ezeken jórészt olyan orgonaszekrények ábrái sorakoznak, amilyenek a műhelyben már a XVIII. század utolsó harmadában is készültek. Így e lapok bemutatják a család szinte teljes bútorműves tevékenységét, s egyben tanúsítják a késő barokk hagyomány továbbélését a XIX. század végéig.

A dokumentumok között található az 1757-ben megkezdett, de később elkallódott szlovák nyelvű műjegyzék egy XIX. századi kéziratos másolata és kiegészítése, melynek elemzése először ad pontos képet a műhely tevékenységének változásairól és területi kiterjedéséről.

Családi iratok segítségével sikerült a rajeci anyakönyvekből azonosítani az orgonaépítők többségét, és vázlatosan megrajzolni az eddig ismeretlen Pazsiczky-családfát.

A gyűjtemény leírása és legtöbb darabjának képe egy magyar, szlovák és német nyelvű albumban, az LFZF Egyházzenei Kutatócsoportja által 2017-ben elindított Musica Sacra Hungarica sorozat harmadik köteteként jelent meg.

Sorozatcím

Musica Sacra Hungarica

Szerző

Hock Bertalan, Enyedi Pál

Cím

A Pazsiczky-hagyaték

Alcím

Rajzok és dokumentumok egy XVIII–XIX. századi felső-magyarországi orgonaépítő műhelyből

ISBN

9789637181603

Kiadó

Argumentum – LFZE Egyházzenei Kutatócsoport