Felhő árnyéka vízen

„Az élet rendezetlen események halmaza. Az írás a rend művészete - írja kötete bevezetőjében Zalán Magda. - Háborús gyerekkorom, római széplányságom, amerikai napjaim valóságát rendeztem fikcióvá ebben a kötetben. Néha a mások életét öltöttem magamra, máskor a magamét adtam rá másokra, és ma már nem mindig tudom, hol kezdődik az egyik, hol végződik a másik. Mint ahogy nem húzható tiszta kontúr a tavon tükröződő felhő árnyéka köré.”

Mi is rejtőzik a „felhők árnyéka” mögött? Három ciklus. Az Aszfaltmesék nagyjából azonos a Kanadában megjelent gyerekeknek szánt, és komoly sikert aratott kötetével. Valamennyi történet a háború alatti és utáni gyermekkori eseményeket eleveníti föl érdekesen, színesen, a megélt élmény hitelességével. Legtöbb írásban a naiv gyermek szembesül a felnőttek kiszolgáltatottságával, tehetetlenségével, s ennek a megrendülésnek lehetünk mi is részesei. Az Antiskalpok című ciklusban ún. „jópofa” sztorikat olvashatunk a női/emberi felsülésről, illetve hoppon maradásról: szórakoztatóak, játékosak, ironikusak ezek a történetek, jól közvetítik a félreértett, félreértelmezett helyzetek, személyiségek teremtette fonákságokat. Az Amerikás magyar legendárium is a „félreértések vígjátéka”, az emigráns lét hétköznapjaiból ellesett visszásságok ironikus felmutatása.

Zalán Magda személyiségével mindig jelen van írásaiban, s a személyesség különös atmoszférát kölcsönöz munkáinak. Ezek az „önéletrajzi elbeszélések” hol tragédiát, tragikomédiát vagy éppen humort árasztó tárcák, karcolatok, pillanatképek, emlékek, bohózatok - melyeket az író személyisége emel irodalmi rangra.