Szűrés
Sorozatcím
Szerző
Szerkesztő
Cím
Alcím
Kiadó
Hírek
Szűrés
Recenzió

Enciklopédia, lexikon, szótár

Főkategória >Enciklopédia, lexikon, szótár

Sorrend:

prev
12
next

Magyar írók élete és munkái XV.

Az 1939-ben Szinnyei József tizenöt kötetes életrajzi lexikonának folytatásaként megindított sorozat legújabb kötete. A lexikon minden olyan szerzőt szerepeltet, akinek – a műfaji jellegtől és a tartalmi vagy az esztétikai értéktől függetlenül – írása nyomtatásban napvilágot látott.

 
620 Ft
Magyar írók élete és munkái XVI.

Az 1939-ben Szinnyei József tizenöt kötetes életrajzi lexikonának folytatásaként megindított sorozat legújabb kötete. A lexikon minden olyan szerzőt szerepeltet, akinek – a műfaji jellegtől és a tartalmi vagy az esztétikai értéktől függetlenül – írása nyomtatásban napvilágot látott.

 
780 Ft
Magyar írók élete és munkái XVII.
Megindította: ID. Szinnyei József Gulyás Pál adatgyűjtésének felhasználásával összeállította Viczián János 
2 800 Ft
Magyar írók élete és munkái XVIII.

Megindította: ID. Szinnyei József Gulyás Pál adatgyűjtésének felhasználásával összeállította Viczián János.

A sorozat legújabb kötete két részből tevődik össze. Az első rész Pótlás a XVII. kötethez, nevezetesen a Lampertis Margit; Langer Ignác – Lengyelné címszavakat tartalmazza. Majd következik a tényleges XVIII. kötet. Címszavai: Maácz János – Myskovszky Viktor.

 
1 500 Ft
Magyar-német szólások   [NEM KAPHATÓ]
Magyar-német szólások
Magyar–német frazeológiai szótár utoljára 1937-ben jelent meg: Bíró Izabella és Schlandt Henrik Szólások és fordulatok magyar–német gyűjteménye. Ez azt is jelenti, hogy a közmondások, szállóigék tömegében a szoros értelemben vett szólások szinte elvesznek
E gyűjtemény alapja: a hétkötetes Értelmező Szótár szólásanyaga, ezt egészíti ki O. Nagy Gábor alapvető munkája, a Magyar szólások és közmondások (1966); Halász Előd ma-gyar–német szótára, az említett Bíró–Schland... 
4 300 Ft
  Nagyszombati kódex 1512–1513 – Régi magyar kódexek 24.
Egy kéz irása, ismeretlen leirótól. Irása ideje, mint a 158. és 304. oldalokon olvasható, 1513 és 1512. Tartalma valláserkölcsi elmélkedések és imádságok. Előbb az esztergomi káptalan nagyszombati könyvtárában őrizték, ahonnan nevét is veszi.


Az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár tulajdonában lévő Nagyszombati Kódex (1512–1513), amely Nagyszombatban került az esztergomi káptalan birtokába, óbudai klarissza apácák számára másolt könyv. Első harmada a hazai misztika legér... 
2 900 Ft
Régi Magyar Költők Tára 15/B
 
Sárréti tájszótár   [NEM KAPHATÓ]
Sárréti tájszótár
A Sárrét-vidék természeti átalakulása minden tekintetben megváltoztatta a falvak, az ott élő emberek életét. A lecsapolás előtt nagy gazdasági károkat, sok emberi szenvedést okozott itt a víz. A sárréti falvak lakosságának a szántó, a kaszáló volt a fontos, de a víz uralmára mindig figyelni kellett. A rétségi környezet, a víz nagyban befolyásolta a gondolkodást, a helyi társadalmat. A vízszabályozás után néhány évtizeddel az Alföldön hagyományos gazdálkodás, állattartás vált a gazdaság alapjá... 
4 200 Ft
Zrínyi-szótár   [NEM KAPHATÓ]
Zrínyi-szótár

Zrínyi Miklósnak eddig nem volt szerencséje az utókor textológusaival: a művei kritikai kiadására irányuló igyekezet többször is kudarcba fulladt. Beke József Zrínyi-szótára azonban megteremtette a kellő alapozást a kritikai munkálatokhoz.
Ha csupán a magyar nyelvtörténeti kutatás szempontjából tekintjük a szótár jelentőségét, akkor bízvást lehet állítani, hogy a magyar írói szótárak sorának gyarapítására aligha lehetett volna alkalmasabb életművet találni, mint amilyen Zrínyi Miklósé. Közismert, hogy a 17. század magyar nyelve eléggé kimaradt történeti nyelvészetünk érdeklődési köréből. S amikor e hiányok pótlásának sorában megjelenik egy olyan feldolgozás, amely a századnak irodalmi és nyelvi szempontból egyaránt kiemelkedő alkotóját írói szótár tükrében állítja elénk, ez Benkő Loránd megítélése szerint „valóságos telitalálatnak minősíthető”. Zrínyi Miklós személyisége, életműve számos értékkel rendelkezik: „igen széleskörű általános műveltsége, amely az élet különféle területeit átfogta: a főúri-udvari életét, a politikáét, a hadművelését, a gazdaságét, az irodalomét, a művészetekét. Továbbá a népi életnek, a hagyományoknak, gondolkodásmódnak, szokásoknak az ismerete, különösen magyar és horvát népi viszonylatokban: ugyanakkor a másik oldalon a nyugati, főként német és olasz kultúrában való jártassága…, több magyar nyelvi réteg ismerete…, nagyon tág idegennyelvtudása…” S persze mindez számos műfajban teljesedett ki Zrínyi életművében: líra, epika, próza, vitairat, szakmai fejtegetés, levelezés stb.

 

*

Zrínyi Miklós (1620–1664) a XVII. századi magyar történelemnek és irodalomnak egyaránt jelentős alakja. Horvátországi bánként személyesen vett részt azokban a harcokban, amelyek a törökök nyugati terjeszkedése ellen folytak. Felismerte a török birodalom gyengülését, célja az volt, hogy a töröktől fenyegetett népek figyelmét felhívja a sikeres szembeszállás lehetőségére.
Mint hasonló nevű dédapja, a korában Európa-hírű szigetvári hős, maga is elsősorban vitéz katona volt, nevét azonban nemcsak haditettek őrzik, hanem verses művei, valamint politikai és hadtudományi tanulmányai. Költői tehetsége, széles körű irodalmi tájékozottsága idilljeiben és főként az 1566-os szigetváriostromról, a dédapja által vezetett magyar és horvát vitézek tetteiről szóló 15 részes eposzában nyilvánul meg.
A műveiből áradó művészi és gondolati gazdagság hatását az eltelt 350 évnyelvi változásai ma már természetesen halványítják, és ez teszi indokolttá, hogy kifejezéseit az írói szótár módszerével rendszerezzük és magyarázzuk.
Az írói szótárak minden nyelvben azt szolgálják, hogy a múlt nagy szellemi alkotásainak értékeit közelebb hozzák a ma emberéhez, és hogy világossá tegyék azt, amit az idő homályba burkolt. Magyar nyelven a Petőfi- és a Balassi-szótár után ez a harmadik olyan írói szótár, amely egy nagy alkotó teljes életművét érinti. Ez a szótár feldolgozza Zrínyi Miklós összes ránk maradt magyar szavát, tehát a verses, a prózai műveket, a leveleket és a könyveibe jegyzett glosszákat is.
A szótár címszavai – ezek száma 6882 – az 1966-ban megjelent A magyarnyelv értelmező szótárahét kötetében található, tehát XX. századi szóalakokhoz igazodnak. Ez teszi lehetővé, hogy Zrínyi szókincsét egyrészt a mai nyelvvel, másrészt más alkotókéval összevethessük. Mivel Zrínyi Miklós korának legkiemelkedőbb műveltségű főura volt – kiterjedt levelezést folytatott, írt és olvasott több nyelven is –, az ő szókincsének feldolgozása alapul szolgálhat a magyar nyelv akkori állapotának többféle szempontú vizsgálatához. Ezt segítik a szótár végén található statisztikai adatok, valamint a Függelékben helyet kapott latin kifejezések, amelyek a kor művelt magyar emberének nyelvhasználatára igen jellemzőek voltak.
Bizonyos, hogy a tízévi munkával készült szótár nagyban hozzájárul majd a nagy barokk költő életművének jobb megértéséhez, nagyszerű és gyakran máig is érvényes gondolatainak továbbéléséhez.


 
5 500 Ft

prev
12
next

Sorrend: