Nehéz méltóság — "Csak tiszta forrásból" 1.

„Haza a magasban” - határozta meg Illyés Gyula a költő egyik szülőföldjét: az irodalmi szülőföldet, a költészetet. A másik haza: a földközeli, a valóságos szülőföld. Keresztury Dezső „magas” hazája: Zrínyi, Berzsenyi és Vörösmarty; evilági, földi szülőföldje pedig Zala megye és Zalaegerszeg. „Égi” és a „földi” szülőföldjét: Zrínyit és Zalát idézi meg két összetartozó remekműve: a Nehéz méltóság című Zrínyi-dráma és a Szülőföldeim című emlékirat. A dráma koncepciója a zalai függetlenségi Zrínyi-hagyományban gyökeredzik, s arra az elképzelésre épül, hogy Zrínyi önkezével vetett véget életének. A két haza, a két szülőföld determinációja munkál ebben a felfogásban, tudniillik az emlékirat egyik főhőse, Keresztury Dezső édesapja lett öngyilkos 1918-ban. Egerszeg polgármestere volt, négy háborús esztendőben igazgatta a várost, sokat tett érte, helytállt, amíg erői engedték, de végül összeroppant. Zrínyi fenséges tragédiájában apját is megírja Keresztury: „a hős” tragikus sorsának katarzisát kölcsönzi a „derék” édesapa végzetének megfogalmazásához, s az ő lelki összeomlásának átélő ábrázolásával hitelesíti Zrínyi „megrendelt” halálát. Ez a rejtelmes összefüggés, ez az alkotáslélektani misztérium különösen egybetartozónak mutatja Keresztury két művét.

A Nehéz méltóság és a Szülőföldeim tervezett közös kiadása helyett az író kérésére döntöttünk a külön-kötetben való megjelentetés mellett. Mindkét mű kiadója az Argumentum. Az elsőül megjelent dráma a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Csak tiszta forrásból című Szövegkiadások-sorozatának 1. kötete. A 2. kötet is megjelenés előtt áll Tisztelt írótárs! - Arany János kötetbe még nem gyűjtött kritikai írásai címmel, bevezette Németh G. Béla, Kovács Sándor Iván vezetésével sajtó alá rendezte az ELTE Arany János-szemináriuma.