Ne panaszold a magányodat!

Tudatos szerkesztői meggondolásból ered, hogy a gyűjtemény csak 1948-tól közöl leveleket. Korábban ugyanis nem alakult ki Kodolányi és Szabó Lőrinc között rendszeres levelezés. Lakóhelyeik közelsége, azonos baráti, írói körbe tartozásuk, újságírói munkájuk hasonlósága, azonos munkahelyük miatt megvolt a mindennapi személyes érintkezés lehetősége. Az 1948-as év nagy részét azonban Kodolányi már Balatonakarattyán töltötte, a következő évben oda is költözött. Így baráti kapcsolatukat elsősorban levelezés útján tartották fenn, melynek olykor ritkuló rendszeressége Szabó Lőrinc haláláig megmaradt.

A 20. századi magyar irodalom két klasszikusának dokumentumai új színnel gazdagítják a korról, kortársaikról kialakított általános képet. Az időszak mindkettejük életének legnehezebb periódusa volt. Különösen érdekes, hogy két eltérő karakterű alkotónak a korszakról alkotott képe, egy-egy személlyel – pl. Illyés, Németh, Nagy Lajos – kapcsolatos megítélése hogyan viszonyul egymáshoz, és ütközik alkalmanként. Egyaránt érdekesek a levelekben megfogalmazott vitáik és közös elképzeléseik, s az alkotóműhelyeikben ez időben készülő munkák keletkezésének előzményei.