Az 1848iki forradalom története. Müncheni vázlat — Eötvös József történeti és állambölcseleti művei

Kötetünkkel — melyben Eötvös József két kéziratban maradt munkáját adjuk közre — kezdetét veszi a 19. század legnagyobb magyar politológusa történeti és állambölcseleti műveinek kritikai igényű kiadása. Az elsőként olvasható, az 1848. évi magyarországi és ausztriai forradalomról szóló, mindeddig a Magyar Országos Levéltár iratai között lappangó tanulmány egyedülálló a korabeli irodalomban. A kortársak között Eötvös az első, aki vállalja a forradalmi eseményekhez vezető út oknyomozó feltárását. Műve nem emlékirat, ellenkezőleg, benne írója saját szerepétől elvonatkoztatva kizárólag történeti összefüggésükben szemléli az eseményeket. Az 1848iki forradalom története, önértéke mellett, a genetikus textológiai kutatás számára is igen jelentős: olyan hiányzó láncszem, amelynek ismeretében immár világosabban láthatók azok a szálak, amelyek Eötvös szellemi fejlődésében 1851—54-ben kiemelkedő jelentőségű állambölcseleti művének, az Uralkodó eszméknek a megírásához vezettek. A kötetben kiadott másik (mint kiderült, Az 1848iki forradalom történetével szorosan összefüggő) Eötvös-mű a szakirodalom által jól ismert, ám sok szempontból ma is talányos kézirat, a Müncheni vázlat, amelynek további kutatását, több irányú megközelítését elősegítheti a régóta hiányzó kiadás.

A sajtó alá rendezés a kritikai kiadások szabályait követi: a szövegeket textológiai és történeti magyarázó jegyzetek kísérik. A kötet bevezető tanulmánya, felvázolva a közreadott művek keletkezés- és eszmetörténeti kontextusát, meghatározza e munkák helyét Eötvös életművében, ezen túlmenően pedig kijelöli a két írás történeti feldolgozásának főbb szempontjait.