Távollét

Mirá báí Észak-India legnépszerűbb költőnője. Egyszerű nyelven, kevés eszközzel, mégis átütő erővel megszólaló verseit népdalként éneklik. E költemények a XVI. század óta egyetemes érvénnyel közvetítik és egyben szolgálják az ind vallásosság legfontosabb vonulatát, a szeretett istenség iránti odaadást, azaz a bhaktit. A bhakti a misztikus vallásos élmény szintjére emeli az ember minden érzelmét, örömét és kínját, s legmélyebb tapasztalatát, a szerelmet.

E kötet, mely hatvan verset válogat a Mírá hercegnőnek tulajdonított dalok közül, a magyar olvasót eddig számára teljesen ismeretlen területre kalauzolja: a klasszikus hinduizmust követő kor népi eredetű vallásosságába, amely a papi, ritualisztikus szemlélet vagy a meditáció és a filozófiai elvonatkoztatás helyett az érzelmekre épít, és amelyre már az iszlám is hatást gyakorol.

Az eredeti versformát követő fordítások magyarul először szólaltatják meg a rádzsasztháni hindi nyelvjárásban íródott középkori költészetet. A verseket összekötő szöveg pedig részletes és élményszerű betekintést enged a korabeli ind kultúrába.