BITÓ LÁSZLÓ Biblia-trilógiájának első könyve, a nagy sikerű Ábrahám és Izsák - regény volt. Szereplőit élő és félő emberekként hozta közel hozzánk az író, s próbálta megérteni, megértetni, hogy a pogány istenektől elforduló, az ő Egy-lstenével szövetségre lépő Ábrahám miként volt képes fiára emelni kését.
Második könyve, az Izsák tanítása, a bölcs pásztorkirály és elsőszülöttje közti beszélgetés. Izsák felismerte, hogy Ézsaúban megvan a bátorság ahhoz, hogy szembeforduljon az Ábrahám-képzelte félelmetes Gondviselő-Istennel, s méltó arra, hogy megsejtse a jóságos, türelmes Teremtő-lsten lényegét, azt, aki a legtöbbet adja teremtményeinek: a szabad, önálló gondolat és a felelős döntés lehetőségét. Azt az Istent, aki nem tesz erőszakot a maga alkotta természet törvényein, aki nem vállalkozik arra, hogy „csodákkal” segítsen kiválasztottjain, hanem a beléjük ültetett értelem és érzelmek által irányítja őket, hogy a maguk és társaik hasznára és segítségére éljék életüket. így Izsák élete minden bölcsességét, a Teremtő-lstent kereső-meg- lelő képességet testálja-bízza rá az apai áldástól ikertestvére, Jákob által csalárdul megfosztott Ézsaúra.
Évezredek alakították ki azt a gondolkodásmódot és magatartást, azt a - hol vallási, hol profán formában megmutatkozó - értékrendet, amelynek révén az ember mára egyszerre ura és tönkretevője a természetnek, és legádázabb ellensége embertársai és önmaga harmonikus boldogságának. így kellett ennek lennie? így kell ennek lennie mindörökké? Van-e út vissza abba az Édenbe, ahonnan a legendák szerint kizártuk magunkat? De vajon mit sugallnak ezek a legendák? Lehet-e valami olyan titkos, mély értelmük, amelyet ha helyesen értelmezünk, rátalálhatunk az elveszett, elvesztegetett harmóniára?
Kíséreljünk meg együtt gondolkodni Bitó Lászlóval, akkor lehetséges, hogy választ találunk ezekre a kérdésekre.
Már készül a trilógia harmadik könyve is. Ez monológ lesz. A Názáreti Izsák címen olvashatjuk majd.