A magyarországi katolikus tanintézmények színjátszásának forrásai és irodalma 1800-ig

A hivatásos világi színjátszás létrejöttéig, a XVIII. század utolsó évtizedéig Magyarországon az iskolák voltak a színi élet központjai. Az iskolai színjátszás forrásait és irodalmát feltáró kiadványsorozat jelen kötete közel negyedfélszáz adatot tartalmaz a katolikus tanintézményekben 1800-ig folyó színjátszói tevékenységről. Dokumentálja, hogy bár a bencés, ferences, cisztercita, minorita, pálos, premontrei szerzetesrendek a XVIII. század végéig az iskolai színjátszásban a jezsuitáknál és a piaristáknál jóval kisebb szerepet játszottak, a színjátszás a vezetésük alatt működő iskolákban is szokásban volt. A magyar nyelvű játékoknak és a világi témáknak színre vitelében pedig az élen jártak. Ebben a tekintetben a század végén különösen a papképző szemináriumok növendékei jeleskedtek. A csíksomlyói ferencesek ugyan az egyházi évhez igazodó szakrális előadásokat kedvelték. Speciális műfajt alkotó misztériumjátékaik magyar nyelvűségével évtizedekkel megelőztek más szerzetesrendeket. A profanizálódó színjátékok, a szórakoztatást nyújtó komédiák színre vitelében a minoriták és a pálosok tettek legtöbbet a kötetben található adatok tanúbizonysága szerint.